Reggel hol máshol ébredtem volna, mint az ágyba. Felkeltem, felöltöztem, az ujjaimmal egy kicsit megfésültem a hajamat, utána kimentem a nappaliba. Az orromat egy finom illat csapta meg, palacsinta? Vagy valamilyen süti? A konyha felé vettem az irányt. Út közben láttam a kanapén egy takarót és párnát, természetesen már összehajtogatva "Hát végül mégiscsak vesztettem...De legalább az ágy kényelmes volt" gondoltam, próbáltam a jó oldalát látni, bár nem volt nehéz jó érzéssel visszagondolni a tegnap -vagyis ma - estére.
Amikor a konyhához értem, megálltam az ajtóban, ő dudorászva a tűzhelynél állt és forgatta a palacsintákat mint egy profi szakács, komolyan órákig tudtam volna nézni csak azt ahogy a palacsintákkal "bűvészkedik", de ekkor észrevett.
- Ó jó reggelt! - vetett felém egy mosolyt, de ég mindig járt a keze - Remélem jól aludtál. Csináltam palacsintát.
- Neked is jó reggelt. - beleszagoltam a levegőbe - Igen. Érzem.
- Ülj le - intett, majd letett az asztalra két-két palacsintát, és kihúzta nekem a széket, már meg se lepődtem hogy ilyen udvarias.
- Köszönöm -bólintottam. És elkezdtem a palacsintát, láttam már angol palacsintát ( crumpet) de ez inkább olyan volt mint a filmekben. Amerikai palacsinta, nagyon finom volt, bár először egy kissé furcsa. - hmm. Tudod még sosem ettem ilyen palacsintát, de nagyon finom.
- Tényleg? Én is jobban szeretem, mint az Angol palacsintát, nálatok milyen a palacsinta? -érdeklődött.
- A Magyar palacsinta teljesen más, nem ilyen sűrű, így vékony lesz és nagyobb, bele teszünk, kakaót, lekvárt néha húst, és felcsavarjuk - meséltem, elég nagy beleéléssel. Ha külföldinek meséltem valami magyar dologról, mindig izgatott lettem, szeretem megosztani hogy milyen is a magyar élet, mindig is szerettem.
- Nem hangzik rosszul, egyszer majd kipróbálom, sajnos amikor Magyarországon voltam, nemigazán volt időm kipróbálni a magyar dolgokat. Bár a gulyás levest megkóstoltam, tényleg egészen különleges.
- Ezt jó hallani. -mosolyogtam rá, majd mindketten elfogyasztottuk a reggelinket csöndben, ő előbb befejezte majd megszólalt amikor látta hogy én is végeztem
- Tudod.. ami a tegnap estét illeti, nagyon sajnálom. - alig fejezte be én máris rávágtam a válaszom. - Én nem - mondtam komolyan - Én nem sajnálom. - ismételtem önmagam.
- Miért? -úgy kérdezte mintha tényleg nem tudná.
- Azért mert jól el voltunk, nekem nagyon sokat jelentett hogy meghallgattál, és tény, az a csók elcsattant, és? Ez nem változtat semmin. És köszönöm. - mosolyogtam rá bíztatóan, mire neki is mosolyra húzódott a szája.
- Akkor jó. - egy kis szünet után folytatta - És mikor mész haza? - elszomorodtam, most esett le hogy haza kell mennem, ami annyira nem zavart, de annyi minden történt itt két hét alatt, mintha egy másik élet kezdődött volna.
- Pár nap múlva lenne esedékes - egy kicsit szomorúan mondtam - bár még egy kis időt szívesen maradnék.
- Mi állít meg?
- Nincs itt ismerősöm, vagyis, csak te és Jessie, de mindketten elfoglalt emberek vagytok, és csak a nyakatokon lógnék, meg már hiányzik it Magyarország, csak olyan keveset láttam még Londonból és...tudod mire gondolok. - egy kicsit elgondolkodott, én csak vártam a reakcióját.
- Tudod, segíthetnék ha akarsz még egy- két hetet maradni és... -de közbevágtam. - Nem! Túl sokat segítettél már eddig is, és tényleg mindent köszönök, de ezt igazán nem várhatom el tőled... És most szerintem valamit meg kell beszélnem Dáviddal.
- Oh persze.. kikísérlek. - felsegítette a dzsekimet, és elindultam, de az ajtóban egyszer még visszafordultam, és megöleltem Tomot. Olyan hálát éreztem iránta mint még soha, egész közel kerültünk egymáshoz. Visszaölelt, majd szinte hallhatatlanul mondtam - Köszönöm még egyszer. - persze meghallotta, és mintha erősebben ölelt volna, majd lágy és selymes hangon- "te jó ég, milyen angyaltól vette kölcsön ezt a hangot" gondoltam - válaszolt - Szívesen tettem.
Elengedtük egymás, még egyszer pillantást váltottunk, majd elköszöntünk. Taxiba ültem, amit persze Tom hívott nekem, és már úton is voltam Dávid felé, a torkomban dobogott a szívem, azért most mégis a "Nagy szerelmemmel" készülök szakítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése